Külügyi tanács

2024.06.24. 15:26

Szijjártó: megkezdődött a vörös vonalak átlépése az Európai Unióban (videó)

Megkezdődött a vörös vonalak átlépése az Európai Unióban, a közösség ugyanis Magyarország döntési jogát semmibe véve további 1,4 milliárd eurót különített el a fegyverszállítások finanszírozására, illetve javaslatot terjesztettek elő katonai kiképzők Ukrajnába küldéséről – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, írja az MTI.

MW

Antonio Tajani olasz külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélget az Európai Unió külügyminisztereit tömörítő formáció luxembourgi ülése idején 2024. június 24-én

Forrás: MTI/EPA/ANSA

Fotó: Giuseppe Lami

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy hiába „buktak hatalmasat” a választásokon a legháborúpártibb kormányok, a „háborús hisztéria” nemcsak folytatódik, hanem új sebességre is kapcsolt, és továbbra is „semmibe veszik a népakaratot”.

Ma is világosan kimondásra került, hogy az Európai Unió országai közül számos kormány hosszú távra készül, hosszú háborúra készül

– mondta.

Majd arról a bejelentésről tájékoztatott, amely szerint az Európai Békekeretből újabb 1,4 milliárd eurót fognak felhasználni az ukrajnai fegyverszállításokra, annak ellenére, hogy ezzel Magyarország nem ért egyet.

„Ez az 1,4 milliárd euró a lefoglalt vagy befagyasztott orosz vagyonelemekből származó bevétel összege gyakorlatilag, s mivel Magyarország tartózkodott az első olyan szavazásnál, amely ezek felhasználásáról szólt, ezért a Tanács jogi szolgálata, Brüsszel, a bürokraták és egyes tagországok is úgy gondolták, hogy ez kellő hivatkozási alap ahhoz, hogy Magyarország döntési jogát semmibe vegyék, s így Magyarország álláspontjának figyelmen kívül hagyásával arról döntöttek, hogy az Európai Békekeretből 1,4 milliárd eurónyi forrást újabb, Ukrajnába irányuló fegyverszállítások finanszírozására használnak”

– közölte.

„Ez egy egyértelmű vörös vonal. Korábban ilyen szégyentelenül a közös európai szabályok áthágására, semmibe vételére még nem került sor. Ráadásul pont azok lépnek át az európai szabályokon, akik teljes hangerővel a jogállamisági eljárásokat szorgalmazzák, és a demokratikus értékek veszélybe kerüléséről beszélnek” – folytatta.

„A demokrácia és a jogállamiság saját maguk által felkent harcosai most a lehető legszégyentelenebbül lépték át és vették semmibe a szabályokat Magyarország kizárásával ebből a döntésből. A háborúpárti indulat tehát gyakorlatilag elvakította a döntéshozókat” – tette hozzá.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az EU láthatóan folytatni is akarja a vörös vonalak átlépését, amit tanúsít, hogy a kül- és biztonságpolitikai főképviselő ezúttal olyan javaslattal állt elő, amelynek alapján az ukrán katonák kiképzése Ukrajna területen is folyhatna, nem csak más országokban.

„Ez egy rendkívül veszélyes javaslat. Ez egy olyan javaslat, amely egy újabb vörös vonalat lépne át. Ugye emlékszünk a nyugat-európai vezető politikusok nyilatkozataira még az európai parlamenti választási kampányban, amelyek szerint európai katonákat lehetne, kellene állomásoztatni, kihelyezni, küldeni Ukrajnába. És íme, itt az első lépés” – emelte ki.

„Katonai kiképzőket akarnak Ukrajnába küldeni. Ez számunkra elfogadhatatlan, ez ellen minden létező eszközzel tiltakozunk, hiszen az európai uniós kiképzők Ukrajnába telepítése egy újabb rendkívül súlyos veszélyét hozná elő a háború továbbterjedésének” – figyelmeztetett.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy ismét hatalmas nyomás nehezedett rá annak érdekében, hogy hazánk járuljon hozzá körülbelül 6,5 milliárd euró felszabadításához az Európai Békekeretből a további ukrajnai fegyverszállításokra.

Szavai szerint ezért újfent világossá tette azt, hogy amíg az ukrán hatóságok nem hagynak fel a magyar vállalatok hátrányos megkülönböztetésével, addig erről szó sem lehet.

Majd úgy vélekedett, hogy ebből a szempontból egyre rosszabb hírek érkeznek, így például el kívánják venni a Richter forgalmazási engedélyeinek egy részét, és „a háborút támogató vállalatok” új listáján is dolgozhatnak az ukrán hatóságok, amellyel esetleg ismét célkeresztbe kerülhetnek a magyar cégek.

A paksi bővítés teljes és általános mentességet kapott a szankciós intézkedések alól

Sikerült megvédeni a magyar nemzeti érdekeket az Európai Unió újabb orosz szankciós csomagjával szemben is, a paksi bővítés teljes körű és általános mentességet kapott a büntetőintézkedések alól, így a beruházás felgyorsítható – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy

elfogadásra került a tizennegyedik szankciós csomag, ami szavai szerint nem más, mint egy totális kudarcot vallott stratégia folytatása.

Aláhúzta: hazánknak éles vitákat kellett vívnia az előkészítés során annak érdekében, hogy „megvédjük magunkat, megvédjük a nemzeti érdekeinket és megvédjük az energiaellátásunk biztonságát”.

Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte, s „öröm az ürömben”, hogy sikerült kiharcolni a nemzeti érdekek és az energiabiztonság megóvását. „Sőt elértük azt is, hogy ebben a jogszabályban kimondásra került, hogy az új paksi atomerőmű építése és annak minden folyamata, minden szakasza és minden eleme teljes egészében mentesül a szankciós intézkedések alól” – hangsúlyozta.

Ez azt jelenti, hogy ha európai vállalatok részt vesznek a paksi atomerőmű bővítésének beruházásában – számos ilyen van: németek, franciák, osztrákok – , akkor nem kell majd engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem

– mutatott rá.

Szijjártó Péter kijelentette, hogy mindez azt jelenti, hogy sikerült kiiktatni a túlteljesítés vagy a politikai rosszakarat lehetőségét a rendszerből.

„Egyetlen európai uniós kormány sem tud gátat szabni európai cégek részvételének a paksi bővítésben. Ez azt jelenti, hogy csomó akadályt és bonyolultságot kiiktattunk a rendszerből, és fel tudjuk gyorsítani a beruházást” – mondta.

„Gyakorlatilag ezen általános mentességgel olyan helyzet állt elő a paksi beruházás terén, mintha nem is lenne háború Ukrajnában, és annak nem lennének különböző szankciós és egyéb gazdasági korlátozó hatásai” – tette hozzá.

A miniszter arra is kitért a „háborús hisztéria” illusztrálására, hogy a vitában „már nemcsak, hogy nem beszéltek kollégák a békéről nagyon, hanem egyesek a békét egyfajta szitokszóként említik most már, és a békét gyakorlatilag oroszpárti állásponttal azonosítják”.

„A békét hamis módon ukrán kapitulációként állítják be, holott a békével lehet egyedül emberéleteket menteni” – vélekedett.

„A magyarországi választási eredmény világos megerősítést és kötelezést is adott a kormány számára, hogy kiálljon a béke mellett, ezért mi a fegyverszállítások helyett fegyverszünetet és béketárgyalásokat szorgalmazunk továbbra is” – szögezte le.

Illetve közölte, hogy a közelgő magyar EU-elnökség egyik fő fókusza a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz, ugyanis a térségbeli tagjelölt országok átlagosan már több mint tizenöt éve várnak a tagságra.

„És azért kell ilyen hosszú ideje várakozniuk, mert a nyugat-európai országok egy része az úgynevezett érdemekre való hivatkozással folyamatosan akadályokat gördít a bővítési folyamat útjába. Ugyanezek az országok viszont Ukrajna vonatkozásában ezen bizonyos érdemeket már kevésbé tartják fontosnak” – fogalmazott.

Majd mindezt a bővítési politika megcsúfolásának nevezte, és aláhúzta, hogy a nyugat-balkáni országok teljesítményét reálisan, pragmatikusan és nem ideológiai-politikai alapon kell megítélni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában