Kérek egy macskát

Tudom, hogy milyen, amikor napokon keresztül kell szagolni egy elpusztult patkányt, hogy a tetem milyen bűzt áraszt. Pedig azt gondolom, hogy megtettem minden óvintézkedést. De talán érdemes időrendben haladni.

Éreztem, hogy büdös a kocsi. Éreztem, hogy büdös a garázs. Kiálltam az autóval a garázsból, megállapítottam, hogy a verda nem büdös, csak a garázs lehet a bűnös. Aztán, miután a helyiséget töviről hegyire átnéztem és rendbe tettem az esetleges problémás dolgokat, kiderült, hogy a garázs patyolat tiszta. Szóval mégis a járgány illatozik, és a motortérből jön a szag. Kitakarítottam az autót, elölről, hátulról, alulról, felülről. Kerestem a bűz forrását, ám egyszerűen nem találtam.

Családi program és versengés lett abból, hogy vajon ki talál valamilyen rendellenességet a motortérben. Amikor pedig a motor szétszerelése következett, megláttam. Egy kis szőrös valamit, ami óvatosan kiszedve egy nagy patkány teteme volt. Nem vagyok zoológus, de annak tűnt, és nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egy rágcsáló elpusztult a motor mellett, és amikor az melegedett, forrósodott a tetem is, így pedig irtózatos dögszag volt a kocsiban.

Pedig nem lehet azt mondani, hogy nem tettem meg az óvintézkedéseket. A motortérben folyamatosan pittyeg egy aprócska készülék, hogy elriassza a verdától az olyan állatokat, köztük a nyesteket, amelyek károkat okozhatnak benne, ha olykor a szabadban parkolok.

Azt, hogy Zsadányban ki mennyire tett meg minden óvintézkedést azért, hogy az önkormányzati sertéstelep melletti házat ne árasszák el a rágcsálók, nem tudom, nem is tisztem eldönteni. De az biztos, hogy nem megoldás a problémára egy vadászgörény beszerzése, ahogy azt állítólag tanácsolták a panaszosnak. Elég furán nézne ki, ha kikötnék egy vadászgörényt a kocsi mellé. Akkor inkább egy macska. Azok amúgy is szeretnek a meleg motorháztetőn pihenni.