Békésből elhurcolt zsidó honfitársainkra emlékeztek lélektől lélekig

Horváth Sándor, az egyesület elnöke elmondta, kedden azért jöttek össze, hogy emlékezzenek arra, hogy 1944. június 25-én és 26-án indították el a marhavagonokból álló vonatokat Békéscsabáról, amely a Békés megyei zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállította.

– Nem értjük, és nincsenek arra válaszok, ami történt az 1940-es években, és az említett 1944-es évben Magyarországon – tette hozzá. – Keressük a válaszokat, de nem találjuk. Ezért emlékezünk és emlékeztetjük honfitársainkat, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő.

Hangsúlyozta, akkor tudunk a legtöbbet tenni, ha kiállunk, és beszélünk a történtekről.

– Hirdetjük és tanítjuk az iskolákban, családokban, közösségben, hogy hiába más vallású valaki, attól ugyanolyan érző ember, mint bármelyikünk – fogalmazott. – Június 25-e és június 26-a akár Békés vármegye gyásznapja is lehetne, hiszen több mint 5000 honfitársunkat vesztettük el. 

Szegedi Balázs, a megyei közgyűlés alelnöke hangsúlyozta, kedden egy szomorú, ám elengedhetetlenül fontos kötelességüknek tettek eleget.

– Közelmúltunk és az emberiség talán egyik legszörnyűbb fejezetéről emlékezünk – fogalmazott. – A Békés vármegyei zsidó közösség tragédiáját nem szabad elfelejteni, mert az emlékezés segít abban, hogy soha többé ne történhessenek meg hasonló dolgok. Nagy szükségünk van az emlékezésre és a bizonyosságra, hogy egymást és a jövőnket is megőrizhessük. Meghajtott fővel emlékezünk, hogy azután felemelhessük a tekintetünket. Meg kell hajtsuk a fejünket az áldozatok, 5000 Békés vármegyei zsidó honfitársunk emléke előtt és az 1500 túlélő fájdalma előtt. Békés vármegyéből 80 évvel ezelőtt 6500 zsidó embert hurcoltak el, közülük ötezer embert öltek meg.

A beszédeket követően pódiumbeszélgetést tartottak Nógrádi Gábor író-költővel és Kadelka László ügyelővel. A délután későbbi részében Nógrádi Gergely főkántor koncertje következett, fellépett Hajtmann Ildikó Prima-díjas előadóművész. Zongorán közreműködött Teszler Nelli.