2024.06.26. 18:00
Kis híján lőttek az aranynak
Minden idők talán legnagyobb öttusázójának, a Kondoroson született Balczó Andrásnak már csak az egyéni olimpiai aranyérem hiányzott a vitrinjéből. Két (az egyénit illetően) balul sikerült olimpia után 1972-ben, Münchenben teljesült a nagy álom. Mindenki Balczó fantasztikus futására emlékszik, ám volt olyan néhány óra, amikor úgy tűnt, nagyon nagy baj lehet.
Balczó András lőállásban a római olimpián
A lovaglás és a vívás egészen jól ment, majd jött a lövészet, ahol a szovjet Onyiscsenko 197, Balczó 192 körrel zárt. És jött a dráma. A harmadik tusa húsz lövésből állt, és minden egyes lövészet között három-három másodpercnek kellett eltelnie. Balczó – állítólag – a harmadik sorozatban elsőre nem lőtt, majd harmadszorra kétszer is tüzelt a lövészetét felügyelő versenybíró szerint. A magyar öttusázó eljött a lőtérről, amikor kapta a hírt, hogy a szabálytalanság miatt akár ki is zárhatják. A Nemzetközi Öttusa Szövetség négy órán keresztül vizsgálta az esetet, ám miután nem talált perdöntő bizonyítékot a vétségre, helyben hagyta az eredményt. Balczót nagyon megviselték az események, a másnapi úszáskor csak a 25. helyen végzett, jócskán lemaradva legnagyobb vetélytársától.
A 4000 méteres futást megelőzően 82 pont volt a hátránya a szovjethez képest, ez átszámítva 28 másodpercnyi különbséget jelentett. Balczó miden idők egyik legnagyobb futását produkálva ért a célba, Onyiscsenko viszont húsz perccel később fordult be a stadionba, és hét másodperc híján egy percet kapott honfitársunktól. Ekkor vált biztossá, hogy Balczó András, minden idők legnagyobb öttusázójaként öt egyéni világbajnoki cím után egyéni olimpiai bajnoknak is mondhatja magát.